Május 2-ától nyithatnak meg újra a református templomok - erről határozott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa. A javuló járványhelyzetre és az egyre nagyobb átoltottságra tekintettel jelölték ki az időpontot, amikor a március 8-án elrendelt bezárás véget érhet, és újra a hívek jelenlétében lehet majd istentiszteleteket tartani. A nyilatkozatban ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a járvány még tart, ezért csak megfontoltan és az óvintézkedéseket szigorúan betartva lehet nyitni. Egyfajta fokozatosságot is javasolnak a gyülekezeteknek, és hogy a hétközi alkalmakat a helyi viszonyokat figyelembe véve szervezzék majd meg.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a februári felsőoktatási felvételi eljárásban több mint tíz százalékkal nőtt a Miskolci Egyetemen továbbtanulni szándékozók száma a tavalyi évhez képest.

A legfontosabb változás hogy megszünik a termékek 22 eurós összegű értékhatárig terjedő áfamentessége, így minden termék vámeljárás alá kerül. Ez azt jelenti hogy a megrendelőnek 27% áfát és ügyintézési dijat kell fizetni, de a 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak.

A rendelet ugyanakkor kimondja, hogy azokban a tárgyakban, amelyek középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkeznek, meg kell szervezni a szóbeli vizsgákat is Erről,és a tavalyi év e téren szerzett tapasztalatairól is kérdeztük Dr. Ábrám Tibort, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatóját.

Elképesztő indulatokat váltott ki, hogy a katolikus, evangélikus és református egyházak püspökei azt kérték a kormánytól, hogy a lelkészeik mielőbb kaphassanak koronavírus elleni oltást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma újságírói kérdésre egyébként azt közölte, most az idősek oltása a prioritás, ha köztük van lelkész, az ő oltásuk is zajlik. A közösségi médiában a kommentelők a kvázi elutasítás ellenére is dühös, gyűlölködő hozzászólásokat írtak.

Ám az ünnep eredete korábbra nyúlik, hiszen már 1956 júniusában is megtartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve ünnepelték a lírát.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Ifjúsági önkéntes közösségek hálózata” című programja keretében olyan ifjúsági önkéntes hálózat alakult ki, amely 15 ezernél is több fiatalnak adott lehetőséget arra, hogy a középiskolai közösségi szolgálat után folytathassák az önkéntességet.

A templom nagy felújításon utoljára az 1843-as tűzvész után esett át. Azóta csak állagmegóvást végeztek rajta, de eljött az ideje a teljes renoválásnak. A toronysisakot, az egész tetőszerkezetet, a főhajót, az az alatti homlokzatot, a szentélyt, az oltárt, a karzatot és az alatta lévő előteret is felújítják – mondta el Szalkai Zoltán József, a Minorita templom plébániai kormányzója. A felújítás várhatóan ősszel fog befejeződni és teljes pompájában csodálhatjuk újra a templomot.

Sok változáson mentek keresztül a húsvéti szokások is, az urbanizáció és a társadalom átalakulásának hatására. Még ma is locsolkodunk és izgatottan tanulják gyermekeink a locsoló verseket, de mit is kapunk ajándékba? Meglepő hogy hagyományaink mai napig mennyire élnek és milyen irányba változnak. Újra szokásba jött a tojásfestés és a versek tanulása is. Az elkövetkező percekben Dobák Judit miskolci kulturális antropológussal beszélgettünk a húsvéti szokások változásairól.

Van-e értelme a szenvedésnek? Mit jelent nagypéntek üzenete a koronavírus-járvány harmadik hullámának legnehezebb napjaiban? Máté-Tóth András valláskutatóval, az MTA doktorával beszélgetünk nagypéntek apropóján.