A társadalmunk már régen találkozott hasonló méretű világjárvánnyal. A következő riportban Török Zsuzsanna kulturális antropológus és mester oktatóval beszélgetünk, arról, hogy sok téren megváltoztatta a társadalmak életét ez a járványügyi helyzet. Érdekesen hat ránk az, hogy a home office vagy akár a digitális oktatás által beengedjünk másokat a privát szféránkba. A kulturális közeledések megszűnése (puszi, kézfogás), a távolságtartás vajon meddig marad velünk? Végezetül pedig becsempészünk egy kis humort a mémek segítségével a már szürke hétköznapokba.

A koronavírus járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás vidéki feloldásával egy időben, azaz május 4-én hétfőtől újra megnyithatta kapuit a debreceni Állatkert. Szombattól, május 9-étől pedig újra várja a családokat a Vidámpark is, amely idén 60 éves és egyelőre hétvégenként működik, júniusra várható a teljes jubileumi szezonnyitás. A Nagyerdei Kultúrpark március 17-étől nem fogadhatott látogatókat, most az egészségügyi előírások betartásával és fokozott óvatossággal indulhat újra itt is az élet. Azt azonban még nem lehet tudni, mikorra érhetik el azt a vendégszámot, mint az elmúlt, sikeres években; és az már most látszik, hogy több tízmilliós veszteséget okoz az intézménynek a járvány.

A digitális távoktatás után a vizsgaidőszakban is elsősorban online tartja hallgatóival a kapcsolatot a Debreceni Református Hittudományi Egyetem. Azoknak a szociálisan nehéz helyzetben élő fiataloknak, akiknek ehhez nincsenek megfelelő informatikai eszközei, egy pályázatot hirdetett meg az intézmény saját forrásaiból, a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve. 30 használt, de felújított, csúcsminőségű laptopot juttatnak el a program keretében azoknak, akik a feltételek szerint leginkább rászorulnak erre a támogatásra.

Az istentiszteletek megtartása és a megszokott közösségi formák megélése azonban lehetetlenné vált. A könnyítések ellenére a 65 év felettieknek továbbra is azt javasolják, hogy ne hagyják el az otthonaikat. A gyülekezetek lelkipásztorai a tanárokhoz, közösségszervezőkhöz hasonlóan keresték az elmúlt hetekben azokat a csatornákat és megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy kapcsolatban maradjanak a rájuk bízott közösséggel.

A hálózatban működő karitatív szervezetek azonnal alkalmazkodtak a járványügyi helyzethez és megteremtették a biztonságos osztás feltételeit. Rádiónkat Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója tájékoztatta.

A nagyváradi vasútállomás restijében született meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - ez is kiderül a Reformátusok és Trianon című filmből, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhely (RÖM) a békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készít. Novák Tamás és Ablonczy Bálint filmje kifejezetten a trianoni szerződés reformátusokra gyakorolt hatását kutatja, szakértők, korabeli dokumentumok és archív felvételek segítségével. A részletekről Ablonczy Bálinttal, a Reformáció Öröksége Műhely vezetőjével beszélgettünk.

Két hallgató kivételével mindenki kiköltözött a járványügyi helyzet miatt még márciusban a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumból. Az intézmény azonban speciális helyzetben van, mert nem csak a fiatal egyetemisták lakhatását biztosítja, hanem különböző órákat, programokat szervez nekik. Ezeknek egy részét sikerült az online térbe áthelyezni, így folyamatosan kapcsolatban vannak a hallgatókkal. A részletekről a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatóját, Mózes Áront kérdeztük.

Ha arra gondolunk, hogy kik dolgoznak egy kórházban a betegek gyógyulásáért, elsősorban az orvosok és az ápolók jutnak eszünkbe. Pedig a gyógyítás alapja a tisztaság. A református Bethesda Gyermekkórházban 23 takarító dolgozik azért, hogy mindig, minden tiszta legyen, hiszen sosem lehet tudni, mikor érkezik egy üres kórterembe a következő kis beteg. A munka ünnepének apropóján ma azokra figyelünk, akik a tisztaságnak szentelik az életüket.

Bár maga az épület állt akkor mégis 300 éve tették le az alapkövét a debreceni Kistemplomnak. A cívisváros legrégebbi temploma több renováláson is átesett és most is felújítás előtt áll. A gyülekezet azonban csak az online térben gyűlhet össze. Nemcsak istentisztelet közvetítések várják a híveket, hanem megtartják például a bibliaórákat is. A részletekről és a templom történetéről a Debreceni Kistemplomi- Ispotályi református Egyházközség lelkészét, Szakács Györgyöt kérdeztük.

Törvényjavaslat készült a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról, vagyis a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá változtatásáról. A témában a Magyar Népművelők Egyesülete elnökénél érdeklődtünk.